Amikor az IBM az 1960-as évek második felében előállt a forradalmian új technológiákon nyugvó System/360 mainframe rendszerrel, gyakorlatilag letarolták a teljes piacot, és egyeduralkodóvá váltak egy teljes évtizeden át. Aztán elkezdődtek a gondok ... Az amerikai szövetségi kormány által 1969-ben indított tröszt ellenes per a cég ellen a végtelenségig (egészen 1982-es megszüntetéséig) húzódott, jelentősen lelassítva a cég dinamikáját és óriási költségeket emésztve fel. Eközben belépett a piacra Gene Amdahl-nak, a System/360 főmérnökének saját cége, versenyre kényszerítve az elkényelmesedő kék óriást. Az IBM-et ráadásul mindeközben belengte az alapító Thomas J. Watson szelleme: egyfelől amolyan skandináv jóléti munkáltatóként elképesztő juttatásokat nyújtott dolgozóinak, másfelől idealista küldetéstudattal komolyan gondolták, hogy nekik kell jobbá tenni a világot. Ez utóbbi szellemében 1981-ben az IBM PC-t nyílt architektúraként dobták piacra, lehetővé téve bárki számára, hogy ahhoz alkatrészeket vagy éppen szoftvert készítsen. Ezzel ugyan legyőzték az Apple-t a piacon, de ez a siker a hirtelen megjelenő tucatnyi versenytársnak köszönhetően igazi pünkösdi királyság volt, ráadásul nem csak elvonta a cég figyelmét a hagyományos mainframe business-ről, de alá is ásta azt az egyre több mindenre képes PC-k rohamos terjedésével.
Monday, November 16, 2015
Tuesday, November 10, 2015
Oplatka András: Németh Miklós – Mert ez az ország érdeke
Ez a konyv - bar jol megirt es erdekes olvasmany - elsosorban hianypotlo jellege miatt kerul a blogra. Nemeth Miklos nevet huszas eveim derekan hallottam eloszor, apam nehany elejtett, elismero megjegyzese reven. Nem hinnem, hogy tul sok mai harmincasnak ismerosen csengene.
Saturday, November 7, 2015
Simon Rich - Unprotected
Van az a pillanat a kamaszok életében, amikor elérkezettnek látják az időt arra, hogy óvszert tartsanak maguknál. Mert hátha ... És e tekintetben persze jellemzően optimistábbak a realitásánál, így aztán sokáig nem kerül felhasználásra.
Simon Rich szatirikus novellájában egy óvszer vall saját életéről, és nem árulok el nagy titkot - ennek túlnyomó részét J. Hirschfeld pénztárcájában tölti. Az írást a The New Yorker közölte le, itt olvasható.
Subscribe to:
Posts (Atom)