"Equal outcomes may be noble objectives, but nothing in human history suggests that they are realistic. Different groups have different backgrounds and interests and skills and sensibilities. Success and failure is not randomly distributed. By moving the public-policy emphasis away from equal opportunity, where it belonged, and toward some fanciful notion of racially proportionate results, [Lyndon B.] Johnson was laying the groundwork for a civil rights industry that to this day insists that racially disparate policy outcomes are proof of discrimination, regardless of the policy's intentions."
Kemény szavak ezek, mégis ezt tekinteném Jason L. Riley könyvében a tétel mondatnak. A környezetből kiragadva, első olvasatban akár a KKK is megfogalmazhatta volna mindezt, ezért is lehet megdöbbentő, hogy ezek egy afro-amerikai értelmiségi szavai.
De ha elolvassuk a könyvét, megismerjük az ő mit is ért eredmények alatt, illetve hogy történelmileg miként korrumpálódott az esélyegyenlőség egy a végeredményt a társadalmi arányokhoz mérő torzszülötté, mindjárt könnyebbé válik megérteni Rilez frusztrációját. Ezt a könyvet annak szenteli, hogy bemutassa és számokkal, statisztikákkal szétbombázza az amerikai liberális elit látszatérveit a feketék poyitív diszkriminációjának fenntartása mellett, rámutatva, hogy mindez valójában csak egy nagyon szűk réteg érdeke.
Riley könyve szenvedélyes, ami jót tesz az olvashatóságának, de árt az érvelésének, ami gyakran csapongó és nem mindig következetes. Ugyanakkor a forrásmunkákból vett idézetek (mindkét oldalról), a statisztikák, a számok és prognózisok egy érdekes és számomra eddig ismeretlen képet festenek nemcsak a fekete-amerika problémáiról, de a "politikai korrektség" mételyéről is.
Kemény szavak ezek, mégis ezt tekinteném Jason L. Riley könyvében a tétel mondatnak. A környezetből kiragadva, első olvasatban akár a KKK is megfogalmazhatta volna mindezt, ezért is lehet megdöbbentő, hogy ezek egy afro-amerikai értelmiségi szavai.
De ha elolvassuk a könyvét, megismerjük az ő mit is ért eredmények alatt, illetve hogy történelmileg miként korrumpálódott az esélyegyenlőség egy a végeredményt a társadalmi arányokhoz mérő torzszülötté, mindjárt könnyebbé válik megérteni Rilez frusztrációját. Ezt a könyvet annak szenteli, hogy bemutassa és számokkal, statisztikákkal szétbombázza az amerikai liberális elit látszatérveit a feketék poyitív diszkriminációjának fenntartása mellett, rámutatva, hogy mindez valójában csak egy nagyon szűk réteg érdeke.
Riley könyve szenvedélyes, ami jót tesz az olvashatóságának, de árt az érvelésének, ami gyakran csapongó és nem mindig következetes. Ugyanakkor a forrásmunkákból vett idézetek (mindkét oldalról), a statisztikák, a számok és prognózisok egy érdekes és számomra eddig ismeretlen képet festenek nemcsak a fekete-amerika problémáiról, de a "politikai korrektség" mételyéről is.
No comments:
Post a Comment