A Szakasz

Oliver Stone 1986-os klasszikusa nem véletlenül nyert 4 Oscar-dijat. Még akkor készült, mikor a rendező nem akart mindenáron művész lenni, és még Charlie Sheen sem borult meg teljesen. Kedvenc "Vietnámi Háború" témájú filmem az eseményeket egy egyszerű sorkatona szemszögéből mutatja. Chris azonban más, mint a sorozott állomány: ő az egyetemet hagyta ott, és önkéntesen csatlakozott a sereghez. "It didn't make much sense. I wasn't learning anything. I figured why should just the poor kids go off to war and the rich kids always get away with it?" Idealistának nevezni durva alábecslése lenne a valóságnak, de ez a kezdeti helyzet gyorsan megváltozik a realitás balhorgainak hála. És hirtelen ott találja magát két világ között, egy háború közepén. Az egyiket Elias őrmester képviseli, aki a maga hippi-szerű módján próbálja megőrizni emberségét /"I love this place at night, the stars. There's no right or wrong in them. They're just there."/, a másik pedig Barnes őrmester, akinek talán soha nem is volt: [takes pipe and inhales drag] "Why do you smoke this shit? So as to escape from reality? Me, I don't need this shit. I am reality."

A háború végül mindent el- és összemos. Nem marad más, csak az örökös eső, melynek sisakokat kopogtató monotonitása lassanként a veszélyérzetet is kiveri a katonákból. Túlélés óráról órára, és a visszamaradt napok számolása. Ez egy ilyen háború.

Kiváló film a Szakasz, telis tele remek mondatokkal, melyek nem nagy kinyilatkoztatásként hangzanak el, súlyuk mégis percekig veled marad. A netto főszereplő Charlie Sheen, de a film valójában egyenlő súlyú, kiváló karakterek összessége, Forest Whitaker, Kevin Dillon, Johnny Depp, Tom Berenger és Willem Dafoe zseniális alakitásával.