"That is what I was, from the Latin fera for wild animal, something menacing, existing in an untamed state."
A '70-es évek közepén született Roxane Gay nem egy termékeny író. Irodalom professzorként leginkább Scrabble versenyeken elért eredményeivel tűnt ki, irodalmi munkássága mindezideig kimerült néhány novellában illetve antológiák és folyóiratok szerkesztésében. Aztán 2014-ben megírta első regényét, ez az Untamed State.
Nem ajánlom jó szívvel ezt a könyvet. Évek óta nem olvastam semmit, ami akár csak közel ennyire megrázó vagy felkavaró lenne. Kicsit olyan ezt a könyvet olvasni, mint horror filmet nézni: lehet hogy csak az ujjaid között mersz odapillantani, de nem tudod abbahagyni.
A történet tulajdonképpen rendkívül egyszerű: Sebastian haiti emigránsként építési vállalkozó lesz az Egyesült Államokban, és dúsgazdag, nagyhatalmú emberként tér vissza szülőhazájába. Legkisebb lánya, Mireille látogatóban jár Haiti szigetén, mikor férje és karonülő babája szeme láttára elrabolják. Mireille a rabság napjaiban visszaemlékezik életére, így válik a könyv a jelen és a múlt elegyévé, kontrasztok és párhuzamok lidérces folyamává. Egymás után jelenik meg, ahogy ellenáll későbbi férjének udvarlásával szemben és a dac, ahogy elrablóihoz viszonyul. Az esküvő napjának kiszolgáltatottsága és a csoportos nemi erőszak. A megbarátkozás a vég gondolatával és anyósának elfogadása. A jólét kiváltságai, és az elemi dolgok, amik a rabság nyomornegyedbe töltött napjai alatt kiváltságnak számítanak. És ahogy a napok múlnak, felsejlik a kérdés: ha lesz is szabadulás, mi lesz azután?
Roxane Gay pedig igazán tudja, miről ír: második generációs haiti bevándorlóként kora tinédzser éveiben élte át a nemi erőszak megrázkódtatását, és ezt kendőzetlen kegyetlenséggel, mintegy önmagát felszabadítandó borítja rá az olvasóra.
"I idly rubbed the empty space where my rings were supposed to be. I missed the weight of them already. I missed the man who placed them on my finger. I forced myself to forget him again. I was no one."
Other Reviews also include:
"This is the Haitian hellscape of Roxane Gay’s debut novel, An Untamed State a simmering, sometimes brutal examination of love, privilege, the meaning of home, and the horrific damage that can come to women at the hands of men."
A '70-es évek közepén született Roxane Gay nem egy termékeny író. Irodalom professzorként leginkább Scrabble versenyeken elért eredményeivel tűnt ki, irodalmi munkássága mindezideig kimerült néhány novellában illetve antológiák és folyóiratok szerkesztésében. Aztán 2014-ben megírta első regényét, ez az Untamed State.
Nem ajánlom jó szívvel ezt a könyvet. Évek óta nem olvastam semmit, ami akár csak közel ennyire megrázó vagy felkavaró lenne. Kicsit olyan ezt a könyvet olvasni, mint horror filmet nézni: lehet hogy csak az ujjaid között mersz odapillantani, de nem tudod abbahagyni.
A történet tulajdonképpen rendkívül egyszerű: Sebastian haiti emigránsként építési vállalkozó lesz az Egyesült Államokban, és dúsgazdag, nagyhatalmú emberként tér vissza szülőhazájába. Legkisebb lánya, Mireille látogatóban jár Haiti szigetén, mikor férje és karonülő babája szeme láttára elrabolják. Mireille a rabság napjaiban visszaemlékezik életére, így válik a könyv a jelen és a múlt elegyévé, kontrasztok és párhuzamok lidérces folyamává. Egymás után jelenik meg, ahogy ellenáll későbbi férjének udvarlásával szemben és a dac, ahogy elrablóihoz viszonyul. Az esküvő napjának kiszolgáltatottsága és a csoportos nemi erőszak. A megbarátkozás a vég gondolatával és anyósának elfogadása. A jólét kiváltságai, és az elemi dolgok, amik a rabság nyomornegyedbe töltött napjai alatt kiváltságnak számítanak. És ahogy a napok múlnak, felsejlik a kérdés: ha lesz is szabadulás, mi lesz azután?
Roxane Gay pedig igazán tudja, miről ír: második generációs haiti bevándorlóként kora tinédzser éveiben élte át a nemi erőszak megrázkódtatását, és ezt kendőzetlen kegyetlenséggel, mintegy önmagát felszabadítandó borítja rá az olvasóra.
"I idly rubbed the empty space where my rings were supposed to be. I missed the weight of them already. I missed the man who placed them on my finger. I forced myself to forget him again. I was no one."
Other Reviews also include:
"This is the Haitian hellscape of Roxane Gay’s debut novel, An Untamed State a simmering, sometimes brutal examination of love, privilege, the meaning of home, and the horrific damage that can come to women at the hands of men."
No comments:
Post a Comment