Universal Basic Income. Alapjovedelem. Minden felnott allampolgart alanyi jogon illessen meg egy, az allam altal biztositott, havonta erkezo jovedelem. Egy ilyen kezdomondat eleg hozza, hogy e sorok iroja ingerulten soporje le az asztalrol a folytatast. Es mivel az idea leginkabb a szelsobalrol jon, ezert lelkiismeretfurdalas nelkul. "Ki fogja futeni a kazant? Elvinni a szemetet?" Charles Murray azonban nem baloldali. Konzervativ es libertarianus, aki szerint az allamnak olyan mertekben kellene tavoltartania magat a maganszemelyek dolgaitol, amennyire ez csak lehetseges. Miert tamogatja o az alapjovedelmet?
Mert pragmatikus. Az USA evi 2 trillio dollart kolt szocialis kiadasokra, ebbe beleertve a nyugdijakat, az egeszsegugyet, a teljes szocialis tamogatasi rendszert (munkanelkuli segely, csaladtamogatas, etc) es a veluk jaro burokraciat. Az osszeg a harmincas evek ota novekvo palyan van. A Terv mindezt megszuntetne, es cserebe evi 10 ezer dollar jovedelmet (plusz 3000 dollart rendkivuli egeszsegugyi kiadasokra) juttatna valogatas nelkul minden 21 evet betoltott allampolgarnak.
A konyv nagy resze azt reszletezi, hogy milyen hatassal lenne ez a rendszer az egyenekre, azaz az egyetemistakra, egyedulallo anyakra, alacsony es kozepes keresetu parokra, gyerekesekre, nyugdijasokra, egyszoval a tarsadalom tulnyomo tobbseget kiado csoportokra. Elismeri, hogy bizonyos esetekben csokkenne a munkakedv (egy lusta csalad ket otthonlako felnott gyerekkel el tud elni videken evi negyvenezer dollarbol), de tobbseg eseteben a valtozas anyagilag is, es szocialisan is kedvezo lenne. Az alapjovedelem egyszerre adna lehetoseget es felelosseget es - legalabbis Murray meggyozo ervelese szerint - meglepo modokon segitene a civil tarsadalom ujraizmosodasat.
A narrativa, ami vegigkiseri a szamokkal bibelodest, egy konzervativ amerikai ertelmisegi ertekrendjet tukrozi. Murray nemcsak az europai joleti allam gyakorlatat utasitja el (fenntarthatatlannak itelve), de az ideajat is. Szerinte egy europai - azzal, hogy az rengeteg felelosseget atruhaz az allamra - a kenyelemert cserebe feladja azt, ami igazan fontos az eletben. Az egyeni felelossegvallalas kockazatat es jutalmat, a munka hivataskent megeleset, a kozvetlen jotekonykodas oromet. A Terv kozgazdasagi szempontbol helyes es szukseges is, de fontosabb mellekhatasa lenne az amerikai civil elet es tradicionalis erenyek ujraelesztese. Radikalis, konfrontativ es elgondolkodtato konyv.
Nagyon érdekes témát boncolgat a könyv jó stílusban. Az nyilván egy óriasi kérdés, hogy a feltevés miszerint a társadalmi berendekzedés visszafordítható a jóléti államról a magukat szervező-segítő közösségek felé. Enélkül ugyanis sok minden "dől", de gondolatébresztőnek egészen kiváló írás.
ReplyDelete