Monday, October 2, 2017

Fauda (2015)

Doron Kavilliotol, egy izraeli anti-terrorista osztag korabbi parancsnokatol masfel evvel visszavonulasa utan ker segitseget egykori fonoke. O az egyetlen, aki latta Abu Ahmad, a Parduc arcat, mielott a csapata vegzett vele. De ugy tunik, a Parduc megis eletben van. Doron eloszor visszautasitja a kerest, majd elvallalja az azonositast, vegul pedig jobb meggyozodese ellenere reszt vesz az akcioban. Es elhibazza.
Ami a Faudat megkulonbozteti egy atlag amerikai hirszerzos sorozattol, csak egy kicsivel kisebb, mint ami a mozit a dokumentum-filmtol. Hosei nem acelos arcelu, tokeletes testu katonak, vagy flashbackekkel sejtetett traumaktol gyotort szemelyisegek, esetleg excentrikus zsenik. Atlagkulseju, hetkoznapian viselkedo emberek, akiknek tortenetesen az a szakmaja, ami.
A Faudaban van akcio, de fukarul mert es brutalis. Van politika, de nincs kiralycsinalas. Van drama, de nincs romantika. A tortenet se nem heroizalja, se nem demonizalja a szereploket egyik oldalon sem. Nincs feltuno torekeves a kiegyensulyozottsagra sem. Egy olyan tarsadalom szorakoztatoiparanak termeke, aminek nincs szuksege mozikra, hogy hosoket vagy szornyetegeket lasson.

No comments:

Post a Comment