Ordo Rosarius Equilibrio

"Crossing the borders between art, rebellion, passion, apocalypse and sex, Ordo Rosarius Equilibrio have managed to settle in their very own musical niche with their opulent and intense sonic sculptures."

Dark ambient, apocalyptic neofolk; ha nagyon akarod. Kicsit egyszerűsítve: valahol az Ophelia's Dream és az Enigma között félúton. Meghatározhatatlan stílus, kiváló zene. Annak idején 2008-ban a "Remember Depravity, and the Orgies of Rome" című számukat ismertem- és szerettem meg, de ez a "Coctails, Carnage, Crucifixion and Pornography" című korongjukon (note: CCCP) található, ami a kevésbé sikerült albumjaik egyike, így itt egy időre el is akadtam. Mostanra viszont végighallgattam a teljes Discography-t, és bátran ajánlom mindenkinek. Különösen az utolsó két albumot, ahol úgy fest, kezd ki kristályosodni a stílus, a korábbi olykor kissé érdes, fémes hangzás sokkal inkább letisztult, a szövegek pedig épp olyan megkapóak, mint korábban. Modern költészet ez, abból is lázadóbb, polgárpukkasztóbb fajta.

p.s.: November 10én koncert Camden-ben.