Azok a lengyel írók... az elmult karacsonykor leptek meg a magyar kiadas elso kotetevel, azota pedig mar a harmadikat olvasom. Aki tudja, hogy milyen gyakori konyvvasarlo vagyok, annak ennyi legyen is eleg...
Rovid futamok, hosszu tortenetfolyam, kedvelheto karakterek, elvezetes
parbeszedek, tetszetos vilagleirasok, moralis kerdesek es keser-edes
hangulat. Milyen a jo konyv?
Tetszetos szamomra a magyar forditas, bar sok-sok meglepo fordulat, szohasznalat teszi egyedive a szoveget. Amik talan az eredetibol jonnek, es a fordito probalta minel inkabb szlavossa tenni a magyar szoveget is.
Ugyanis a Vaják vilaga, azaz Sapkowski vilaga masok szerint (is) egy szlavos beutesu fantasy. De nem ragadok le ennel, egyszerre ismeros es egyszerre eredeti. Az egyik kedvencem a Hóferhérke sztori adaptacioja. A "foszereplot" mutansnak tartjak, ezert a varazslok rendje rabeszeli a szuleit, hogy az ifju hercegnot felre kell allitani. Azonban ot nem toronyszobaba akarjak falazni, hanem meg akarjak olni (tul eros magikus kepessigei vannak). A szokesben levo "Hoferherket" a vadasz (itt fejvadasz) sem tudja eltenni lab alol, igy az kesobb egy torpe rablobandanal lel menedeket. A vadasz persze elviszi egy bambi szivet bizonyitekkent, igy csak azutan derul ki, hogy "Hofeherke" el, hogy elkezdi levadaszni az ellene mesterkedo varazslokat. Mindezek egy keseru tortenetbe agyazva, aminek a vegen...
Tobb hasonlot is beemel Sapkowski, neha mar-mar ugy tunik, hogy parodiat irna - gyakran lehet mosolyogni, meg nevetni is a foldi analogiakon -, de korantsem.
Az elso kotet (Az utolsó kívánság) egy novellagyujtemeny, rovid atvezetesekkel, amikozben a konyv ideje is szepen halad elore. A masodik (A végzet kardja) hasonlo technikaval (csak itt az atvezetesek flashbackek - pontosabban epp azok adjak a fo tortenetet) irodott, es feltunik benne egy fontos szereplo (Ciri). A harmadik konyv (Tündevér) mar inkabb egy regeny formajat olti - es mint most en is beleneztem a wikipediaba, egy kulon Saga elso resze. Kivancsi vagyok a folytatasokra.
Nem tudtam meg leirni, hogy miert is ajanlom. A karakterek miatt? A maga neveben a fobb szereplok (igy Geralt, a vaják, Kökörcsin, a bárd, Yennefer, a varázsló) mindegyike egyedi - bar ezt nem nehez elkovetni, ha regenyt is valaki, es hasonszoru karakterekbol nincs sok. A vilag, amit bemutat? Egy frissen (200 eve) kolonizalt videk, ahol kisebb-nagyobb feudalis urak marakodnak egymassal, ahol az emberi terjeszkedessel szorulnak vissza a regi/magikus dolgok. Ha rpg-s analogiat mondhatnek, akkor a Legendak Europaja amihez hasonlit. A videken sok babonas ember el, es a szornyek miatt el is kel a vajákok segitsege, viszont a nagyvarosok egyszeru embere tundermesekent hallgat csak azokrol.
A babonak es az osi tudas igazsaga, az egyszeru emberek bolcsessege es ostobasaga kozott sok komikus szituaciot lehet felrajzolni. Neha moralis kerdesekkel is treningez Sapkowski (fajgyulolet kerdeskore vagy a klasszikus egy ember elete tobbet er-e tobb ember eletenel), es a cselekmenyek soran megismerni veltem Geralt lelkivilagat.
A foszereplo, Geralt, egy vaják, aki - mint minden fajtabeli - maga is mutans. Magikus kepessegei, tobb emberoltonyi tapasztalata, kikepzese, amulettek es elixirek segitsegevel vadaszik szornyetegekre. Ezek onmagaban eleg municiot adnak egy akciodus tortenetfolyamra (talan ezert is lett videojatek alapja a mu), amit meg is kapunk az novellakban.
Rovid futamok, hosszu tortenetfolyam, kedvelheto karakterek, elvezetes parbeszedek, tetszetos vilagleirasok, moralis kerdesek es keser-edes hangulat. Milyen a jo konyv?
Szerintem ezek azok.
No comments:
Post a Comment