Wednesday, October 23, 2013

Human Target

Csak a legjava... nos, ha vannak is ketelyek ezzel kapcsolatban, szerintem elfer itt a blogon.
Egyszeru, porgos, komolytalan.
Valami ilyesmi a sorozat koncepcioja:
Ugyfel: Van valami tervuk?
Chance: Remeljuk, valaki megprobalja majd megolni [önt], aztan majd tudni fogjuk, kit kell lekapcsolni.

A szituaciokat par mondattal rajzoljak fel, nem mennek bele a felesleges reszletekbe (pl. hogy Wintstone-nak honnan van meg az epp aktualis fogonosz (private security ceo) hazanak alaprajza), hanem az akcio es neha egy kis drama van az eloterben.
A foszereplo, Christopher Chance, sem egy bonyolult karakter. Van egy kutyaja, reggelire muzlit eszik es mackonadragben megy le az irodaba (igen, az irodaban lakik) a multimilliomos ugyfelhez. Egyebkent meg egy akciohos.

Az elso evad reszeit nezegetve kifejezetten az az erzesem volt, hogy ha olvasnek kepregenyeket, akkor valami hasonlo elmenyem lenne, mint a Human Target-et bamulva. Aztan az egyik epizod vegen meg is lattam a DC logot... szoval tenyleg egy adaptaciorol van szo.

A masodik evadot kicsit elrontottak (amivel vege is lett a sorozatnak - szerencsere rendesen lekerekitettek a tortenetet), es meg is mondom mivel. Eloszor is hirtelen ket noi karakter is bejott a kepbe (az egyik jelentos szereppel). A karaktereknek elkezdtek komolyan kidolgozott hatteret adni (lelkizes veszely; bar nem vittek tulzasba). Vegul egy nagyon bonyolult (a sorozat vilagahoz kepest) tortenetszallat huztak be, ami az egesz evadon keresztul bonyolodik (ezzel szerintem az egyszerusegebol vettek el nem keveset).

A noi karakterekre visszaterve - tobb sorozatban is felboritjak a kepletet. A baj az, hogy a forgatokonyvirok ferfiak, igy soha nem fognak normalis noi szereploket irni. Eltulzott kliseket kapunk csak.

Összegzés: sör és popcorn mellett kiválló szórakozás. Képregényrajongóknak is ajánlom (csak nehogy mellétrafáljak).

No comments:

Post a Comment