Al Halsey: Comes Together

Nem tudom megindokolni, miert tetszik ennyire ez a novella - vagy altalaban a Mists of The Miskatonic novellaskotet. Talan az egyenessege miatt. Az a kulonleges benne, hogy nincs benne semmi kulonleges. Klasszikus Cthulhu-sztorikent indul, es epp a fent emlitettek hianya miatt logikusan, konyortelenul, csavarok es meglepetesek nelkul masiroz a vegig. A Vegig.

Simon Rich - Unprotected

Van az a pillanat a kamaszok életében, amikor elérkezettnek látják az időt arra, hogy óvszert tartsanak maguknál. Mert hátha ... És e tekintetben persze jellemzően optimistábbak a realitásánál, így aztán sokáig nem kerül felhasználásra.

Simon Rich szatirikus novellájában egy óvszer vall saját életéről, és nem árulok el nagy titkot - ennek túlnyomó részét J. Hirschfeld pénztárcájában tölti. Az írást a The New Yorker közölte le, itt olvasható.

Lucien Soulban: Black Cat of the Orient

"Then why are you lying to these folks? Because... they would never believe us. And I would never stop screaming if I did."

Jack Andrews once descended into the dungeons of Constantinople. The experience has rendered him something lower than a damaged alcoholic and his companions raving lunatics. Or dead.
A man is hiring black cats - people like Jack, whose encounters with the unknown have made them magnets of the supernatural - for a ride on the Orient Express to regal the rich and bored with their tales of suspense and macabre. And Jack decides, this might be his chance the end the nightmares...

Keves novellat fejezek be ugy, hogy utana rogton elkezdem elorol. Ez egy ilyen.

Silvia Killingsworth - I am the Pizza Rat

Jeremy Clymer: The Old Ones

Ami a Cthulhu-novellakat illeti, uzleti szempontbol konzumidiota vagyok. A nagyon alacsony megterulesi rata ellenere szinte minden kotetet megveszek ami szembe jon. Talan szaz tortenetbol egy er annyit, hogy itt megemlitsem. A tobbseg - foleg a 80-as evekig -  unalmas plagizalas, az ujabbak pedig unalmas muveszieskedo szarok. A maradek szimplan nem tetszik. Az itt olvashato/hallhato kis szosszenet viszont egy ritka gyongyszem - egy stand-up comedist-tol.

Juhász Viktor: A padláson nincsen semmi félelmetes

A Dagon Árnyai cimet viselő novelláskötet 1999-ben jelent meg a szépemlékű Beneficium kiadó gondozásában. A fene sem tudja, miből gondolták, hogy lesz kereslet egy Cthulhu-mitosz témájú novelláskötetre, de a Beneficiumot épp az ilyen bátor húzásaiért kedveltem. És hát ne feledjük, hogy Cthulhu Hivása alapkönyvet is ők adták ki magyarul. Akárhogy is, a Dagon Árnyai meglehetősen felejthetőre sikerült.

És mégis volt benne egy novella, ami a mai napig nem hagy nyugodni. Mitöbb, ha horror-témájú irás kerül szóba, ez az első, ami eszembejut.

Mark Twain: Ima háború idején

Egy alig 3 oldalas iromany nem igenyel - es nem is kap - hosszu ajanlot, hacsak annyit nem, hogy - bar egy mara szerencsere letunt korszellem parodiaja - 100 ev sem koptatta el.

A. J. Liebling: Ahab and Nemesis

A fenti esszebe, ami teljes terjedelmeben elolvashato itt, Liebling nehany - boksz-temaju - irasat tartalmazo kotetben, a The Sweet Science-ben futottam bele. Liebling 60-80 evvel ezelott tevekenykedo publicista volt, a haborutol a loversenyeken at a gasztronomiaig mindenrol irt, ami - ahogy egykori szerkesztoje fogalmazta - a "low-life" kategoriaba tartozott. Egykori amator bokszolokent nagy kedvvel es szakertelemmel irt kedvenc sportagarol, karaktereit fel-rejtoi alakokkent, a meccseket pedig intellektualis puzzlekent abrazolva. Liebling nekem sokkal inkabb hangzik angolnak, mint amerikainak, bar lehet, hogy a mult szazad elejen az amerikai ujsagirok cizellaltabbak voltak. Alan Wattshoz hasonloan azon irok koze tartozik, akiket pusztan a stilus miatt is elvezet olvasni, akar telefonkonyvet is irhatnanak. Vegul magara az esszere is vesztegetve par szot, az Ahab and Nemesis a legendas Rocky Marciano es az oregedo virtuoz, Archie Moore parviadala, a tartalom pedig megmagyarazza a cimvalasztast.