Sam Harris: Waking up (2013- )

Sam Harris' career as a public intellectual started in the aftermath of 9/11. To him - similarly to Christopher Hitchens - the terrorist attack was a life-changing event. It triggered him to write a book dedicated to expose faith in the supernatural as a malignant force threatening civilisation. In 2007 he became one of the four horsemen of the New Atheists and spent most of the next decade participating in public debates over religion, Islam, free speech and science. Almost all events are available on Youtube and I encourage everyone to watch them. Harris is a terrific debater. Incredibly smart, eloquent and witty.

Blacksad (2000-)

It's the late 50s America. Actresses strive for fame and the attention of the powerful. Scientists experiment with bombs even deadlier than the one what ended the war. The red menace is looming over America and with it right-wing paranoia permeates society. Klansmen hold small towns in their icy grip - or turn them into burning hell. Beatnik poets start to show the middle finger to the conformist society while struggling jazz musicians are mingling with mobsters.

Conquer Club

A Rizikó igazi társasjáték klasszikus, aligha van olyan 14. életévét betöltött ember a nyugati érdekszférában, aki ne találkozott volna vele. Megélt számtalan kiadást és bővítményt, de az alapok változatlanok maradtak. Bármennyire is szerettem azonban, nem tudok úgy visszagondolni rá, hogy ne az elpocsékolt délutánok jussanak az eszembe (egy szombat délután elkezdett partit 6 játékossal gyakran vasárnap este fejeztünk be). De mi lenne, ha nem kéne ezt a 6 embert egy helyre terelni és az órákat egyben befektetni? Mi lenne, ha a létező bővítmények helyett a játékosok bármikor előállhatnának új térképekkel, hogy megküzdjenek akár Középföldéért? Mi lenne, ha lehetőségünk lenne a szabályok megváltoztatására? Például, hogy minden játékos csak annyit lásson a térképből, amennyit az általa kontrollált seregek?

Wolverine: The Long Night (2018)

History moves in cycles, even in technology. Television dealt a killer blow to radio dramas more than half a century ago, yet with the podcasts they might make a comeback. Marvel's first foray into this old-new medium is Wolverine: The Long Night.

Tao Wong: System Apocalypse (LitRPG series)

A LitRPG egy borzaszó trükkös műfaj, ami mostanában elég sok időmet felzabálja. Egyfelől lebilincselő úgy követni egy fantasy regényt, hogy az ember egy más szemszögből is bebújhat a karakter bőrébe. Másfelől viszont problémát jelent, hogy manapság minden idióta LitRPG-t ír, elvégre egy karakterlappal oldalakat lehet megtölteni, és a párbeszédeket vagy úgy általában a próza szépségét sem kell túlzásba vinni. Születnek "művek", amik leginkább egy kamaszfiú nedves álmait vetik papírra, mások azt mutatják be, hogy lehet a 21. század technológiai tudását bevetve tankot építeni egy fantasy világban. De még a jó könyvek is megszenvednek attól, hogy a karakternek folyamatosan fejlődnie kell, így félelmetesen gyorsan jutunk el a fogalmatlan kezdőtől a világmegváltó félistenig, mert a szerzők egyszerűen kifogynak az elegáns ötletekből.

T.O.Teas: Öld meg puszta kézzel (1986)

Demura nyomozo a tokioi tizenketto-egytucat rendororson tolti nyugdij elotti utolso eveit. Senki nem nez ki sokat a fanyar - neha banto - humoru, alacsony, hivatalnokszeru figurabol, pedig a rosszul szabott oltony acelosra edzett testet takar. Demura egy regivagasu karatemester, akit egy specialis rendori alakulatnal eltoltott evek es egy felresikerult akcio utan egy poros orsre szamuztek megoregedni. Csendes letargiajabol egy meghokkento gyilkossag zokkenti ki, ami felebreszti benne a meg nem teljesen kihunyt harci szellemet, az ugyon vele dolgozo, Amerikabol frissen hazatert gazdag szepfiu nyomozo pedig a szakmai rivalizalast.

Hap and Leonard (2016-2018)

Hap and Leonard are an unlikely pair of brothers with big hearts and little luck in the small-town East Texas of the 80s. A white and a black boy who lost their fathers early and have grown up together. Hap used to be a hippy who did time for rejecting the draft for the Vietnam War. Leonard came back as a hero.

 

Frank Herbert: Dune (1965)

The Dune, the first volume of one of the most influential and applauded science-ficiton sagas was published 53 years ago. Had he been a painter, Frank Herbert would have been one of those who can sketch up the contours of an enthralling vista with just a few strokes of brush. A picture rich with blurry details that pull the eyes with irresistible gravity, yet remain constantly out of reach of full comprehension. You only need to be two dozen pages in the book to have your head buzzing with names, obscure references and fragments of some strange future history. And a yearning for more. Noble houses locked in centuries of deadly rivalry, the Guild, Mentats, the Bene Gesserit, the Butlerian Jihad, and of course..."the spice". You had only wanted to read some sci-fi, but you accidentally stumbled into something new and unique. And it will change your concepts of science-fiction, high literature and pulp forever.

Michael Shermer: Why People Believe Weird Things: Pseudoscience, Superstition, and Other Confusions of Our Time (1997)

Michael Shermer - egykori professzionalis ultra-marathon kerekpar versenyzo, pszichologus, tudomanytortenesz, tudomanyos ismeretterjeszto, a Sceptic magazin alapito-foszerkesztoje - ugyanazokban a korokben tunik fel vitapartnerkent, eloadokent vagy vendegkent, mint az altalam mar korabban is ismert Richard Dawkins, Christopher Hitchens vagy Sam Harris.
Erdemes osszehasonlitani ezt a negy embert.

He Never Died (2015)

A maganyos hos figuraja a filmtortenet es a szorakoztato irodalom megunhatatlan kliseje. Idonkent mindenki vagyik a szocialis kotottsegektol valo szabadsagra. A csaladjat, munkajat, kozosseget a legtobben nem szeretnek elhagyni anelkul, hogy masikra cserelnek, de ki nem mereng el neha a horizontokon, amik bezarultak elotte? A tabula rasan, a potencialon, hogy ujraformald az eleted? A hos persze legtobbszor nem onszantabol valik maganyossa, valami regi tragedia vagy sotet rejtely all mogotte, a lenyeg, hogy legyen megbocsathato oka a konvenciok levetesere. A tortenet vegen vagy meghal, vagy uj ertelmet talal az eletenek, vagy kulonosebb valtozas nelkul ellovagol a naplementebe.
Van viszont egy ritkabban elovett tipus. Az ember, akinek egyszeruen nincs szuksege masokra. Nem megkeseredett, egyszeruen ilyennek szuletett. Mint egy fekete lyuk a tarsadalom szoveten, informaciot csak elnyel, es nincs szuksege ra, hogy barmit visszasugarozzon. Ez a fajta az, ami igazan erdekes es erthetetlen, es nem amiatt, ami benne van, hanem epp attol, ami hianyzik. Hol a Drama?

Mi koze van a fentieknek a filmhez? Nagyon keves. De ez azon filmek egyike, amirol legjobb semmit sem tudni, mielott leulsz ele. Meg a szinopszist se olvasd el.

Jonathan Renshaw: Dawn of Wonder

Johnathan Renshaw világa teljesen hétköznapi (legalábbis az első száz oldalon), mégis tele van csodával. Sikerül neki a bravúr, ami keveseknek: hitelesen láttatja történetét egy gyermek szemén keresztül. És mire magunkhoz térünk az ámulatból, ami a gyermeki fantázia és kalandvágy, elénk tárulnak az első jelek, hogy valami ébred a világban. Azán ezt "el is felejtjük", mert közbeszól az élet, ifjú hősünknek épp elég kihívást jelentenek a mindennapok. Amikor pedig épp nem éhes, nem fázik és nem szalad senki elől, akkor úgyis azon töri a fejét, hogyan keverhetné újra bajba magát, milyen új kalandok várnak rá a következő utcasarkon. Együtt fejlődik a történettel ("This year a cub, next year a tiger.") és a történet is együtt fejlődik vele. Ez a könyv tényleg a csodák hajnala, mely visszarepít egy ártatlanabb nézőpontba, amikor egy patak felett átdőlt fa még kaland volt, nem pedig veszélyforrás. Olvasni pedig olyan, mint ülni egy lusta folyóparton egy meleg nyárdélután a fűzfák árnyékában és nézni a víz sodorta csodákat.